A legnagyobb hazai irodaszékgyártó

A homo sapienst nem ülésre formálta az evolúció

2015 május 5, kedd
Írta: Antares Hungary

Bontsuk ki a címben szereplő állítást: az ember biológiai lény is, még
ha erről modern korunkban, mesterséges környezetünkben
hajlamosak is vagyunk olykor elfeledkezni. Biológiai valónk, a testünk
az emberszabású közös ember-őstől néhány millió évnyi evolúciós
fejlődés során alakult olyanná, amilyen az ma.
írta: Sustik Ferenc

Az emberi lény számára története és szerves fejlődése szerint az egy helyben levés (statikus) testtartásai közül az állás és a fekvés a két legtermészetesebb. Evvel szemben az ülés, különösen egy gyomor-magasságban elhelyezkedő vízszintes asztallap melletti, hosszú órákon át tartó, és mindennapos gyakorisággal történő és ráadásul szinte mozdulatlan ülés történelme csak néhány évtizedes, viszont gyakorlása az elmúlt 1-2 évtizedben példátlan széles körben és sebességgel elterjedt. Az emberi életmódot illetően tehát óriási változás zajlott és zajlik, amelynek egyik vetülete, hogy ülve élünk!

Átlagos történelmi ismereteim alapján azt gondolom, 200 évvel ezelőtt és annál korábban az emberek csak napi 1-2 órát tölthettek egy helyben ülve. Nagyszüleink korában pedig egy átlagember legfeljebb napi 3 órát töltött ülve különböző tevékenységei során. Ma viszont ennek a háromszorosa, sőt négyszerese sem számít kirívó mértéknek. És mi ez a 2 generációnyi, vagy akár 2 évszázadnyi idő az evolúciós skálán?! És e rövid idő alatt vajon mennyire tudott a homo sapiens genetikailag és anatómiailag alkalmazkodni ehhez az új szokásához, a széken üléshez? Véleményem szerint sajnos csak csekély mértékben. Esély sincs az organikus alkalmazkodásra ilyen rövid idő alatt. Az egyetlen lehetőség, hogy az ülést célzottan erre kifejlesztett eszközökkel tegyük… ha nem is egészségessé, de legalább kevésbé ártalmassá! Igen, azt állítom, hogy ennek a korábban elképzelhetetlenül nagy arányú ülést gyakorló életformának mint kulturális megszaladásnak a kapcsán a homo sapiens reális célkitűzése csak az lehet, hogy egészsége romlását fékezze.

Mert noha székgyártásból él a cégünk, legjobb tudásunk szerint mégis csak azt tudjuk kijelenteni, hogy nincsen elég jó székünk sem nekünk, sem más gyártóknak ahhoz, hogy a ma átlagos ülési időtartamra biztonsággal vállalni tudnánk az egészség megőrzését.

Az egyik vezető autógyártó elnökét egyszer megkérdezték, hogy szerinte melyik a legjobb autó, mire ő azt válaszolta, hogy az új autó a legjobb. Ehhez a szemlélethez kissé hasonlóan, ha minket megkérdeznek, melyik a legjobb, legegészségesebb szék, akkor arra hitelesen csak azt felelhetnénk, hogy az, amelyikben kevesebbet ülnek.

Ugyanakkor tisztában vagyunk vele, hogy ülni muszáj. A jó tanács az, hogy ha már ülünk, akkor üljünk változatosan, annak érdekében, hogy egy-egy testtartás ne rögzüljön, és ne okozzon később egészségügyi problémát. Akik sokat ülnek és van rá lehetőségük, azoknak a változatos üléshez azt javasoljuk, váltogassák székeiket. Tehát legyen egynél több ülőalkalmatosságuk, amelyek lényegesen különböző testtartásokra késztetik és abban tartják a testüket. Például a klasszikus forgószék mellett egy térdeplőszék, vagy egy nyeregszék, és akár egy álláskönnyítő (magasított vagy emelhető asztallal kiegészítve) is jól szolgálhatja a változatosságot.

Ha azonban reálisan nézzük, a többségünknek ma még az egyetlen jó szék is csak kivételes esetben áll rendelkezésére, nemhogy több jó szék. Ha az embernek egyetlen munkaszéke van, az akkor számít elég jónak, ha leülvén úgy érezheti, hogy ’beleül’ egy kényelmes foglalatba és elzsibbadás, nyomódás, kényelmetlenség érzése nélkül meg tud feledkezni arról, hogy éppen ül. Az olyan szék lehet alkalmas ilyen érzet kiváltására, amely egyrészt a felhasználó testalkatának figyelembe vételével lett kiválasztva számára, másrészt sokféle módon állítható (magasság, dőlésszög, kartámla, rugózási erő, stb.) és ezáltal az adott tevékenységhez is igazítható. Ezeken kívül lényeges még az is, hogy a szék a személyre szabás után is rugalmas maradjon, dinamikusan kövesse, illetve tegye lehetővé a székben ülő ember aktív mozgását, és az önkéntelen, nem akaratlagos mikro-mozgásoknak is hagyjon teret.

Azon senki sem lepődik már meg, hogy a modern ember évszakonként, sőt egyes tevékenységeihez is különböző lábbeliket használ. Pedig néhány generációval korábban, és azt megelőzően a többség számára az egyetlen cipő sem volt magától értetődő. És ma már az is magától értetődő, hogy a lábakat az átlagosnál erősebben igénybe vevő tevékenységekhez, pl. futáshoz, túrázáshoz speciális lábbelit hordunk. Az ergonomikus forgószék ehhez hasonlóan egy az ember fizikumát különösen igénybe vevő, megterhelő tevékenységhez kifejlesztett speciális eszköz.

Apropó eszközök. Az embert a többi élő lény közül kiemelő tulajdonságainak egyike az eszközkészítés, másik pedig a fejlett kommunikáció és azáltal való közösségszervezés volt, lévén társas lény. A túléléséhez szükséges erőforrások megszerzésében az emberi faj használt először eszközöket.

Az ügyes szerszámkészítési képességgel létrehozott eszközöket a kommunikációs képesség révén az ember-ősök egymás között hatékonyan elterjesztették, majd az eszközkészítőkhöz visszatérő kommunikáció újabb, még alkalmasabb eszközök létrejöttét segítette elő, és így tovább.

E két fő készsége és még néhány további mechanizmus által a későbbi homo sapiens olyan sikeresen alkalmazkodó fajnak bizonyult, hogy mára szinte a teljes természeti környezetet uralma alá hajtotta, miközben egyre magasabb szintű túlélésének minden aspektusát ezer és ezer eszköz szolgálja. És a kommunikáció által megteremtett civilizáció mint szervezettség ma már az egész bolygót összeköti. Populációnk (szerencsésebb) egyedei ma már bármikor, bármely területet illetően igen részletes betekintést kaphatnak akár igen távol élő fajtársaik tevékenységét illetően, illetve átvehetik egymástól szokásaik, eszközeik információját.

Az Antares ebben a civilizációs rendszerben arra a feladatra vállalkozik, hogy e modernkori túlélés nélkülözhetetlen tárgyi feltételeinek egyikét, az ’ülőgépet’, vagyis a forgószéket biztosítsa az ülve dolgozók számára. Ezáltal vállalatunk célja, hogy a túlülés következtében felmerülő egészségügyi kockázatok csökkentésére gyógyírként a széles nagyvilágból szállított hasznos információkkal, és megfelelő eszközökkel szolgáljon.

< Vissza a tudástárhoz
Ugrás a tetejére
©2017 Antares Hungary