A legnagyobb hazai irodaszékgyártó

A magyar irodabútor szakágazat elmúlt tíz éve és várható jövőképe

2015 május 5, kedd
Írta: Antares Hungary

Jelen írás célja, hogy röviden összegezze az elmúlt évek irodabútor gyártó szakágazatot érintő történéseit olyan statisztikailag kimutatható állapotváltozások csokorba gyűjtésével, melyekre a vállalkozásoknak fel kell készülniük a környezethez való minél sikeresebb alkalmazkodás végett.

A KSH bútorértékesítési, valamint az építőipar teljesítményét bemutató adataira épülő kutatás eredményei azt mutatják, hogy az irodabútor-gyártási terület az összes bútoripari szakágazat közül jelenleg a legsikeresebb, köszönhetően a válsággal dacoló mértékű és minőségű exportértékesítésnek. A belföldi értékesítés kilátásai azonban rövid távon még kedvezőtlenek, s csak hosszú távon lehet javuló lehetőségekkel számolni.

Az első ábra a 4 fő feletti magyarországi bútoripari vállalkozások értékesítési adatait mutatja be TEÁOR’08-as bontásban, illetve az építőipari termelésből az épületek építését, melytől a bútoripar teljesítménye leginkább függ.

elmult-10-ev1

Termékértékesítés a magyar bútoriparban TEÁOR’08 csoportosításban (eFt),
valamint az építőipari termeléssel 
(mFt) való kapcsolata (2004-2013)

A diagramon látszik, hogy a 2006-os építőipari csúcs (600 mrd Ft) hozzávetőlegesen másfél-két év késéssel, 2008-ban jelent meg a bútoriparban (182 mrd Ft), ezután egy csökkenés, majd egy enyhe emelkedés figyelhető meg, mely az építőiparban 2009-től jól láthatóan egy csökkenő meredekségű, de lefelé vezető tendenciába torkollik. Amennyiben ez az időbeni elcsúszás az építőipar és a bútoripar teljesítményében továbbra is megfigyelhető lesz, akkor – előreláthatóan – a 2011-es és 2012-es növekedés után a bútoripari összértékesítésben enyhe csökkenéssel/stagnálással (ezt a 2014-es első féléves adatok is alátámasztják), majd látványos növekedéssel lehet számolni, melyre időben fel kell készülni a következő időszak túlélő, majd az azt követő időszak expanzív stratégiájának kidolgozásával. A baloldali diagram ugyanezt mutatja a belföldi-, a jobboldali diagram pedig az exportértékesítést kiemelve. Látszik, hogy a magyar építőipar extrém rossz teljesítménye érthetően főképp a belföldi értékesítésre volt/van hatással, míg az exportértékesítés folyamatosan emelkedő szintje azt mutatja, hogy stratégiai kitörési pont lehet a termékekkel a jóval stabilabb külpiac felé nyitni, mert az kevéssé érzékeny a gyenge magyarországi építőipari teljesítményre. Amennyiben az exportértékesítés egyre növekvő értéke trend marad, akkor ez iparági szinten talán képes lesz ellensúlyozni az építőipari hanyatlás által előjelzett kibocsátás-csökkenést.

Tehát az összes bútoripari szakágazatnál észrevehető a válság előtti felfutás (2008-ig), majd a pénzpiac összeomlása által előidézett hanyatlás, illetve a lassú kilábalás. A változások mértéke azonban jelentősen eltér az egyes területek között, és a válságból való kilábalás éveinek gazdasági folyamatai is különböző mértékben mutatkoztak meg az ágazatok között, attól függően, hogy mennyire van a terület kiszolgáltatva a belföldi eseményeknek. A következő ábrán az irodabútor szakágazat értékesítési lehetőségeit látjuk:

 

elmult-10-ev2

Értékesítési (2004-2013) és importadatok (2004-2012) a magyar irodabútor szakágazatban (eFt)

Az irodabútor gyártás összértékesítésében a nagyon kedvező 2008. év után egy hatalmas, 35%-os zuhanás volt tapasztalható (23,9 mrd Ft-ról 15,4 mrd Ft-ra), majd egy lassuló csökkenés, végül a 2012-es évre már egy enyhe javulás látszik. A belföldi értékesítés 2008 után, az építőipar hanyatlása következtében folyamatosan csökken, de az exportértékesítés 2010-től kezdve egyértelműen képes megfordítani szakágazati szinten a kedvezőtlen trendet. A szakágazatban az export jelentősen meghaladja az importot az EU csatlakozást követő valamennyi évben. A gazdasági környezet negatív trendjeit leszámítva, az ágazat exportja – erőn felül teljesítve – növekedő pályán van. A belföldi értékesítés csökkenését szemlátomást nem a növekvő import okozza (a 2013-as importadatok még nem elérhetőek), hiszen az is látványosan csökkent 2008 és 2010 között 4,9 mrd Ft-ról 2,75 mrd Ft-ra. 2011- ben van csak egymással ellentétes mozgás, de összességében elmondható, hogy a belföldi térvesztés sokkal inkább a kedvezőtlen hazai gazdasági folyamatoknak és az építőipar alulteljesítésének a következménye, s csak kevéssé az import irodabútorok térhódításának.

A bútoripari vállalkozások száma az egész iparágat tekintve drasztikusan csökken (2004-ben még 4.048 db volt, addig 2012-ben már csak 2.474 db, ami 40%-os csökkenés). Az irodabútor szakágazatban ez a csökkenés „csupán” 7% körüli (445 db-ról 417 db-ra), ami viszonylagos szerkezeti stabilitást feltételez. A kép azonban a méretbeli összetételt vizsgálva is kedvezőtlen. A rendszerváltás óta ismert állapot továbbra is fennáll, miszerint 10 fő alatti a  vállalkozások 90%-a, az erős, rugalmas, fejlődni képes innovatív kis és közepes vállalkozások aránya csak 8% körüli valamennyi évben, s igazán nagy, tőkeerős cégek (250 fő felett) pedig csupán elvétve találhatóak.

Összességében elmondható tehát, hogy az ipar továbbra is jelentősen szétforgácsolódott, számos mikro vállalkozás jellemzi. Ezek a mikro- és kisüzemek főleg a helyi igényeket elégítik ki, s a tisztán belföldi piacra való utaltság olyan kiszolgáltatott helyzetet teremt, aminek a révén – bár a mikrovállalkozások számának iparágon belüli aránya állandónak mondható – egyik napról a másikra tűnnek fel új cégek, majd tűnnek is el ugyanolyan gyorsan, pedig a bútoripar számára a kitörési pont egyértelműen az export, mely nem függ a magyar építőipar teljesítményétől és kevéssé függ a magyar gazdaság mindenkori állapotától. Ezeket a magas minőségű termékeket, és jelentős tőkeerőt igénylő exportlehetőségeket főleg a közepessé nőtt, jól prosperáló, erős, de kis számú vállalkozás tudja csak jelenleg kihasználni. Szorosabb iparági összefogással, közös külpiaci megjelenéssel és disztribúcióval a növekedni akaró kisebb innovatív vállalkozások előtt is hatalmas külpiaci lehetőségek állnak.

A hitelezés várható beindulása, s így az építőipar kibocsátásának növekedése után még 1,5-2 évre lehet szüksége a bútoripari ágazatnak, hogy ismét egyértelmű, a belföldi értékesítésben is stabilan növekedő teljesítményt érjen el. Tehát 2014-ben az összteljesítmény még várhatóan csökken, miközben az egyes szakágazatok (kiváltképp az irodabútor szakágazat) stagnáló, vagy akár növekvő eredményt is elérhetnek.

A rendszerváltás után beözönlő, gyakran gyengébb minőségű importbútorok értékesítése csökkenő tendenciát mutat, s bár a belföldi értékesítési adatok sem kedvezőek, a 2012-es számok (elsősorban irodabútor és egyéb bútor tekintetében) mintha arra utalnának, hogy hosszú távon stabilizálni lehet a belföldi értékesítés növekvő és a behozatal csökkenő trendjét, melyhez természetesen folytatni kell a stratégiai szemlélet térnyerését az iparágban.

írta: Kállay Balázs
Nyugat-magyarországi Egyetem
Közgazdaságtudományi Kar

< Vissza a tudástárhoz
Ugrás a tetejére
©2017 Antares Hungary