A legnagyobb hazai irodaszékgyártó

Stílus – avagy a forgószéked által mutasd meg ki vagy!

2016 január 13, szerda
Írta: Antares Hungary

„A stílus az egyetlen olyan igazi luxus, amit bárki megengedhet magának, függetlenül attól, hogy mennyi pénze van.”- Giorgio Armani

A modern irodák kialakítását ma már profi szakemberek, lakberendezők és designcégek végzik. Az arculattervezésnek ezernyi módja kínálkozik, közös vonásuk azonban a geometrikus formák és egyszerűsített alapelemek használata, mégpedig a funkcióknak megfelelően. Manapság az irodákat kiszolgálók piaca telített, így a verseny kiélezettebb, mint valaha. Ezért egy vállalkozás életében az iroda már nem csak egy munkatér, hanem az arculatépítésben, kommunikációban és marketingtevékenységben lényeges elem. Minden cég rendelkezik valamilyen céllal és küldetéssel (függetlenül attól, hogy ezt konkrétan megfogalmazza-e), amit ma egy magára valamit is adó iroda stílusába nélkülözhetetlen beépíteni, vagyis tudatosan alakítani. Stílus mindenképpen van, a kérdés csak az, hogy az tudatos-e és összhangban van-e a vállalat célkitűzéseivel.

A másik fontos elem az ott dolgozók komfortérzetének, jólétének, egészségének fókuszba helyezése, amivel jelentősen növelhető a hatékonyság. A munkahely a dolgozó második otthona, hiszen napjai jelentős részét ott tölti, így ha azt szeretnénk, hogy jól érezze magát a munkahelyen, akkor a munkakörnyezet bizonyos mértékű személyre szabása elengedhetetlen. Az irodai bútorok, székek, elektronikai berendezések, valamint a színösszeállítás is jelentősen befolyásolja az iroda kinézetét. Egy gazdasági társaság arculatát, és a munkavállaló személyes igényeit legjobban ötvözni egy jól megválasztott forgószékkel lehet. Mivel a padlózat, a falak színe, a szekrények és a számítógép fix elemeknek tekinthetők, egy forgószék a számos kiegészítőnek és opciós lehetőségnek köszönhetően valószínűleg a leginkább kompromisszumképes elem. Mivel egy irodában fontos a színek összhangja (pl. a többi bútorral, függönnyel, szőnyeggel), ezért általában a szék kárpitszíne többé meghatározott, míg a szék típusát és opciós elemeit szabadabban megválaszthatják az egyes felhasználók, és avval ki-ki megtalálhatja a számára ergonómiában és stílusban is megfelelő ülőgépet.

A XX. század második felének uralkodó, egyenes vonalvezetésű belső építészeti stílusa az ezredfordulótól szép lassan áttért a teljesen egyedileg formatervezett alakzatokra. A XXI. század stílusának előnye az egyediség, és az ergonómia ötvözése. Magyarországon az olasz, a német, és kisebb mértékben a skandináv, illetve az utóbbi évtizedekben a lengyel hatás érvényesült az irodabútorok terén, de ezek közül legelterjedtebb mégis az olasz design. Ugyanakkor az is igaz, hogy e stílusbéli szétválasztást az elmúlt 10 évben már alig érzékelhetővé tette a globalizáció: a korábban oly karakterisztikus stílusok helyét az igen-igen összetartó észak-nyugati fő stílusáramlat alakítja. Ehhez képest továbbra is még jól megkülönböztethetők a keleties, indiai, kínai, japán, zen jegyeket magukon hordozó iroda-stílusok. Összességében elmondható, hogy bármely hatás is érvényesül az irodában, biztos, hogy a stílus a legközvetlenebb módja annak, hogy egyediségünket a maga teljességével és összetettségével, de mégis egyszerűen, egyetlen szó nélkül megmutathassuk másoknak.

Egy irodai szék stílusát mindenekelőtt a formavilága, amellett pedig leginkább a kárpit színe és minősége, továbbá a szerkezeti elemek anyagai határozzák meg. A formavilág e konkrét rendeltetésű használati tárgy esetében a funkcióval és a funkciót biztosító technikai elemekkel, megoldásokkal szoros összefüggésben alakul. Ez más szóval azt jelenti, hogy az irodaszékek, illetve különösen az állítási lehetőségekkel rendelkező forgószékek stílusa az ő funkcionalitásukat meghatározó technikai evolúció aktuális állásától függ és függött. A műszaki vetület mellett azért természetesen esztétikai és egyéb befolyásoló szempontoknak is van és volt tere a stílus alakításában. Az egyik ilyen a presztízs. Például a legtöbb ember a bőr kárpithoz és a krómozott vagy faborítású alkatrészekhez társít magasabb presztízst. Ez persze csak a kinézet, de az anyag minősége (bőr, acél, műanyag) is jelentősen hozzájárul a tekintély megítéléshez.

Az irodai székeket alapvető stílusuk szerint négy nagyobb csoportba sorolhatjuk: hagyományos, klasszikus, modern, és egyedi. Ezek közül valamennyi egyaránt tükrözi a stílus mellett a funkcionalitás iránti érzékenységet, valamint az említett anyagválasztás és kidolgozási minőség mentén a presztízshez viszonyulást is. Ez természetesen csupán egy csoportosítási lehetőség és nem nélkülözi a szubjektivitást. Amellett a stíluskategóriák időről időre változnak, s az egyes csoportokba tartozó termékek köre is módosul. Irodák és bennük székek 300 éve is léteztek, de irodai forgószék csak alig 100 éve. És az a forgószék, amely 20 éve még modernnek számított, mára hagyományossá vált. Az is jellemző, hogy egyre izgalmasabb formák kerülnek piacra, kialakítva maguk számára az egyedi forgószékek kategóriáját. De néhány év elteltével valószínűleg a most ’egyedi’ székek közé soroltak némelyike is kategóriát vált vagy éppen újat teremt.

A wikipédia szerint az első forgószéket Thomas Jefferson használta kutatásai, tudományos munkája során. Ez a szék egy Windsor típusú szék volt, melynek ülőlapja – és az ahhoz tartozó háttámasz és karfa – acélorsón forgott az alsó részen. Egyes források az állítják, hogy Jefferson ezen a széken ült, amikor aláírta a Függetlenségi Nyilatkozatot.

Mindenesetre, ahogyan az ember autójára igaz, hogy tükrözi a személyes stílust és a személyiség egy darabját, úgy ez a személyes ülőgépre, a forgószékre is áll, ezért a következőkben néhány autós illusztrációval fogunk élni.

A hagyományos stílusú forgószékek az irodaszékek Ladái és Daciái. Alapvető formatervük még abban az időben született, amikor az emberek milliói nem ültek napi nyolc órán át a számítógép előtt, mivel akkoriban még alig néhány olyan eszköz volt forgalomban. Ez a hetvenes évek időszaka, amikor Steve Jobs és Steve Wozniak, az előbbi szüleinek garázsában elkezdtek eladási céllal számítógépszerű tárgyakat összeszerelni. Szóval ezekben az időkben az ergonómia helyett inkább a praktikum, illetve a kor számos egyéb használati cikkére jellemző lekerekített sarkokkal formázott, ma retrónak nevezett stílusvonal volt jellemző. Közismert hagyományos stílusú forgószékek pl. a Megane, Torino, Astra, Synergos, stb. Ezek közös jellemzője, hogy az esetek többségében az ilyen forgószékek ülő- és hátlapja egymástól különálló részekből áll. Az ilyen a székek rendszerint egyszerű mechanikával vannak ellátva, ezért használatuk elsősorban rövidebb időtartamú, napi legfeljebb 3-4 órás irodai munkára javasolt.

Klasszikus forgószékek megnevezése arra utal, hogy egy jól bevált, a felhasználók széles köre által huzamos időn át használt termékcsoporttal van dolgunk. Korukat tekintve a ma klasszikusnak nevezhető irodaszékformák is a XX. század második felében születtek. A klasszikus és a hagyományos stílus között nincsen éles elválasztó vonal, hiszen a régi, hagyományos modellek közül váltak klasszikussá azok, amelyekben a forma, a funkció és a stílus hármas ötvözete a vásárlók millióinak szavazata alapján bizonyult legsikeresebbnek. Az előbbiek miatt a klasszikus jelzőre nemcsak vonalvezetés, hanem átfogó jó minőségük révén tehettek szert bizonyos modellek. Vagyis a kényelem és az elegancia mellett a klasszikus forgószékeknek a kifogástalan anyagválasztás és a hibátlan összeszerelési minőség a megkülönböztető jegyük. Közös ismérv még az elegáns kárpitozás, és a jó minőségű, lehetőleg magas kopásállóságú kárpitanyagok. A magasított háttámla, illetve a beépített fejtámla is gyakran jellemző erre a típusra. A székmechanikát tekintve főleg az (egy vagy több ponton rögzíthető) hintamechanika található az ilyen székekben, legalábbis a főnöki forgószékek kategóriájában. Formatervezett, letisztult vonalvezetésük miatt ezek tekintélyt, eleganciát, megbízhatóságot sugárzó ülőalkalmatosságok. Így kiválóan alkalmasak ügyvédi irodák, hivatali vezetők kényelmének kiszolgálására. Amikor egy tárgyaláson egy Vitellius* típusú főnöki székben fogadjuk a másik felet, biztosak lehetünk benne, hogy komolyan vesz, mert a székünk tökéletesen tükrözi státuszunkat és tekintélyt parancsol. (*Egyébként a Vitellius modell egy termetes római császár után kapta a nevét.)

Milyenek a modern irodaszékek? Ha a klasszikus forgószékeket mondjuk egy tizenöt évnél régebbi Volvóhoz hasonlítanánk, akkor a modern forgószékekhez a Tesla márkát társíthatnánk az autók világából. Amikor egy elegáns, modern irodát képzelünk magunk elé, már látjuk is a Motion vagy Omnia székek helyét az asztaloknál. A minimalizmus jegyében fogant, vagy ahhoz közel eső, áttekinthető szögletes vonalak elősegítik a fegyelmezett gondolkodást és a standardizált munkavégzést. A modern székek az elmúlt 10 év termékei, amelyekben a tervezők fantáziájába az ergonómia és a modern anyagok is betáplálódtak imputként a korábbi szempontok közé. E modellek főbb jellemzői a meghatározó szögletes formavilág mellett ennek megfelelően egyrészt az, hogy a személyre szabható kényelmet messzemenően kiszolgáló, összetett mechanikákkal vannak ellátva. Másrészt olyan modern anyagokkal készülnek, mint amilyen a mesh és a net, amelyek megengedik a székek karcsúsítását, párnázatának vékonyítását anélkül, hogy a komfort tekintetében kompromisszumot kellene kötni. A szék kialakításában a letisztult vonalvezetés mellett az ergonómia játssza tehát a főszerepet. Egy modern forgószék elsősorban a használó egészségét helyezi előtérbe, így legtöbbször valamilyen szinkronmechanikával szerelik, a legkényelmesebb ülésélményért. A kényelem foka és napi használati idő mint a munkaszékek két kulcsparamétere, együtt formálódtak az évtizedek alatt. Így vált lehetővé, hogy egy modern, ergonomikus forgószékben egy 10 órás munkanap végén sem érzi magát az ember az üléstől elcsigázottabbnak, mint korábban egy hagyományos forgószékben, csak 3-4 órát ülve. E kategóriát minden szempontból hűen képviseli például a fentebb említett Omnia nevű szék. A szorosan vett szögletes vonalaktól eltekintve pedig az Ergohuman az a modell, amely talán legmarkánsabban reprezentálja a modern technikai irányvonalat. A technika tehát a túlzás hibájába eső ember szolgálatára siet, és segít megóvni egészségét az extrém terhelés mellett is. Emellett a modern székek megfelelően visszafogott környezetben az iroda fő díszei lehetnek, és azáltal a felhasználó számára az önkifejezés, a modernség és technikai naprakészség eszméjének tárgyi kifejező eszközei is.

Egyedi stílusú székek kategóriáját akár úgy is definiálhatnánk, mint az ’egyéb’, vagyis valamennyi olyan irodaszék-stílus, amely nem sorolható az előbbi kategóriákba J. Viccen kívül, ha 4 részre osztva határozzuk meg a stílus besorolást, akkor szükségszerűen ez lesz a legszínesebb kategória, pontosabban kisebb alszegmensek gyűjtőkategóriája. Autós hasonlattal szólva az ide sorolható modellek a forgószékek roadsterei, cuopei, ferdehátúi, kombijai, duplakabinos alvázúi és ferdehátúi. Miután a ’90-es évek végén felgyorsult a világ forgása, és már nem a kommunizmus proletárjai, de a globalizációi határtalan eszméi által egyesült is, de legalábbis on-line megismerhetővé vált az egész glóbusz, úgy szabadabb lett a gondolkodás, a formatervezők is újragondolták tevékenységüket. Az egyedi székek között tehát több alosztály körvonalazható. Közülük az egyik a motorsportok által ihletett, a sportautók vezetőülésére emlékeztető forgószékek, amelyek azonban paradox módon elsősorban nem valódi sportolók, hanem csak a számítógép monitorja előtt, sportolókra jellemző kitartással ülő racer (versenyző) és gamer (játékos) felhasználók kedvelt ülőgépei, mint például az Oregon nevű modell. E sportos alosztály mellett számos további azonosítható, amelyek közös jellemzői valamilyen egyediség és a kreatív megoldások, mint például a hálós vagy mesh ülések és háttámlák, vagy a rafinált kárpitozási megoldások, mint pl. a Kent, Knox, Madison, Marilyn, Ufo székek.

Az új, különleges székek gyorsan, szinte futótűzként terjednek irodáról irodára, hiszen senki sem akar lemaradni a design versenyben. Az egyediség a mai világ alapvető követelménye. Így a tervezők fantáziája tovább szárnyalhat, törve az utat a következő generációs székeknek. Ennek eredményeképpen látnak napvilágot olyan korábban nem létező megoldások, amelyek a végső határig elmennek az ülő ember komfortjának kiszolgálásában. Az efféle termék-evolúcióra egy példa a Marilyn szék háttámlája, amely a támlaváz vonalvezetésének és a gumis háló speciális anyagának köszönhetően kivételes rugalmassággal alkalmazkodik a felhasználók egyedi anatómiai adottságaihoz, miközben sajátos küllemével egy új, önálló stílus képviselője is egyben. Hogy ne csak ülőbútoros példával éljünk, az előbbihez hasonlóan szintén funkcionális fejlesztés nyomán született meg az elektronikusan állítható magasságú íróasztalok koncepciója. Egy ilyen asztal a megfelelő ülőalkalmatossággal – és mindenekelőtt megfelelő felhasználói szemlélettel – kombinálva egy még dinamikusabb és egészségesebb irodai élet korszerű eszköz-együttesét hozza létre, és avval egy új életérzés, egy új működési stílus alapjait veti meg.

Lehetséges persze, hogy az iménti kép a többségünk számára még csak távoli álom, de mindezek technikai feltételei ma már adottak… Az biztosan kijelenthető, hogy az ülőmunkát végző emberek millióinak kiszolgálására feltalált, megtervezett új és újabb megoldások is generálják tehát az új stílusirányokat. Ezek széles körben való elterjedését egyelőre még kulturális és persze pénzügyi korlátok akadályozhatják. De az innovációról szóló információ terjedésének sebessége az internetkorban olyan, hogy ezen új minőségjegyek megismerésére, befogadására és használatba vételére biztosan nem kell hosszú éveket várni a nyitott gondolkodású munkahelyeken.

< Vissza a tudástárhoz
Ugrás a tetejére
©2017 Antares Hungary